Paulus barát, a titokzatos vándorszerzetes saját
múltja elől menekülve járja a világot. 1334 telén a sors egy
észak-itáliai kolostorba vezeti, amelynek nagy része évek óta romokban
hever, sötét zugaiban és poros termeiben pedig különféle szerzetesrendek
élnek furcsa szimbiózisban. Amikor az egyik lakó rejtélyes körülmények
között meghal, a vándorszerzetes nyomozásba kezd – amit azonban több
tényező is nehezít…
Paulus barát egy olyan korban igyekszik megtudni az igazságot, amelyben szinte bárkire rá lehet sütni az eretnekség bélyegét, és amelynek mindennapi részét képezi a halál. Vajon sikerrel járhat-e egy olyan ember, aki saját maga előtt sem tud teljesen őszinte lenni?
Az ötödik parancsolat Bíró Szabolcs korai munkája, az első, amelyet saját nevén jegyzett. Az Athenaeum Kiadó új köntösben, a szerző több más történelmi témájú és hangulatú – vagy épp az Anjouk-sorozathoz kapcsolódó – novellájával együtt adja közre ezt a különleges kisregényt.
1345. Alighogy véget ért a litvánok elleni keresztes hadjárat, a csehek
máris a lengyelekkel háborúznak. Krakkó ostromát magyar hadak segítenek
meghiúsítani, de közben Anjou Lajos már a következő, tengermelléki
hadjáratára készül. A dalmáciai Zára véres háborúba keveredik
Velencével, ám miközben Visegrádról várják az életmentő segítséget, a
Nápolyi Királyságban olyasmi történik, ami alapjaiban változtatja meg az
Anjouk további terveit - és a Magyar Királyság történelmét.
1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre
készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos
megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő
alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei,
Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva.
1333. A visegrádi udvar negyedik éve folytat tárgyalásokat Nápollyal,
amikor Anjou Károly végre személyesen is visszatérhet gyermekkora
helyszínére, a mesés Dél-Itáliába, ahova ötéves fiát is magával viszi.
Tervei szerint, miután eljegyezte Bölcs Róbert unokáját, András herceg
lehet a Szicíliai Királyság jog szerinti örököse.
1328. Lackfi István éppen visegrádi házában igyekszik felépülni az
osztrák hadjáratban szerzett sérüléseiből, miközben fegyvernökei Budán
rábukkannak Bátor Attila rég halottnak hitt fiára. Az elmúlt
esztendőkben Szilárd lemondott a lovagi életmódról, kovács szeretne
lenni, ám erről sem a király, sem a fiú új gyámja, sem a nevelőjének
kijelölt Péter nem akar hallani. Mindnyájan ragaszkodnak hozzá, hogy
Bátor Szilárd az apja nyomdokaiba lépve az udvar vitéze legyen, ami nem
megy zökkenőmentesen - ám a sorsa elől senki sem menekülhet.
1326. Anjou Károly úgy érzi, a három évvel korábbi tengermelléki
hadjárattal lezártnak tekintheti a belháborúk korszakát, és fényes
visegrádi udvarából nekifoghat egy erős birodalom felépítéséhez.
Felesége már a második egészséges fiúgyermekkel ajándékozza meg, piacain
végre értékálló, erős pénz cserél gazdát, Erdélyben és a Felvidéken
egymás után tárják fel a zsíros ezüstbányákat, ő pedig a keresztény
királyok közül elsőként saját, világi lovagrendet hoz létre, amely Szent
György nevét viseli.
1292-ben Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után
hazatér a Szentföldről Magyarországra - otthon azonban csak halál és
gyász várja. A megkeseredett, kiábrándult férfi szárnyai alá veszi és
tanítani kezdi elárvult unokaöccsét, hiszen Attilában látja a
megszégyenült Templomos Lovagrend új reményét, a tökéletes és gáncstalan
harcost. Ám hiába igyekszik az általa helyesnek vélt útra terelni a
kisgyermekből lassan férfivá érő növendéket, Attila túlságosan is vágyik
a szabad életre. Amikor pedig Vilmos kardját, az ősi családi örökséget
elcsenve akar megnyerni egy titkos éjszakai párbajt, nagybátyja
büntetésből hosszú útra küldi az olasz énekmondó, Umberto oldalán. Ez az
út örökre megváltoztatja Attila életét. Rablógyilkosokkal harcol,
csaknem halálos sebet kap, majd megismeri azt az érzést is, amelyre egy
templomos lovagnak még csak gondolnia sem szabad: a szerelmet.
1323. Alighogy Anjou Károly serege visszatér a tengermellékről, az ország déli fertályán ismét zavarossá válik a helyzet. Úgy tűnik, Subics Mladent hiába fosztották meg zsarnoki hatalmától, ő csak egyike volt a gondok okozóinak, s a rend helyreállítása érdekében előbb-utóbb ismét hadjáratot kell indítani Szlavónia, Horvátország és Dalmácia területére.
1322. Miután Anjou Károly egy minden addiginál hatalmasabb sereggel meghódította a Felvidéket, és az utolsó erdélyi vár ellenállását is megtörte, még mindig nem kezdheti meg a nyugodt birodalomépítést. Az ország déli részén a Subicsok törnek borsot az orra alá, így a királynak a tengermellék felé kell fordítania tekintetét, és folytatnia az évtizedes belháborút, melynek talán sosem lesz vége. László, a lecsúszott udvari lovag, miután gyilkosként megszökött Temesvárról, és önmaga elől is menekülve vergődött át az országon, a horvát bán oltalma alatt próbál új életet kezdeni – ám a sors akarata folyvást közbeszól. Lackfi István, az alacsony sorból származó vad székely harcos, aki a felvidéki hadjáratban szerezte meg lovagi címét, ezúttal ezer lovast vezet a mühldorfi csatába, ahol egyszer s mindenkorra eldől, ki örökli a német-római császári címet. Mindeközben a sorsával megbékélt, és ismét liliomos lovagként szolgáló Bátor Attila elszántan igyekszik megtalálni fiát és feleségét, akikről azt sem tudhatja, élnek-e még egyáltalán. A remény élteti, de a kegyetlen bosszúvágy hajtja: egy fekete lobogót keres, és az embert, aki elárulta.
1321. Bátor Attila egykor templomos lovag volt, a király első embere, aki ott küzdött az Anjou-lobogó alatt, vérét hullajtva az akkor felemelkedő dinasztiáért. Az évek során legendás harcossá vált, ám a sorsdöntő rozgonyi csata után szögre akasztotta kardját, hogy családjával békés életet élhessen – távol a királyi udvartól, messze minden csatamezőtől. Egy forró tavaszi napon azonban minden megváltozik: királyi küldöttség érkezik a szlavóniai birtokra, hogy csaknem egy évtized után ismét hadba hívja a lovagot. Csák Máté, a Felvidék hadura, az Anjou-ház legnagyobb ellensége meghalt, s itt az idő, hogy huszonnyolc várát és teljes tartományát elfoglalják, egykori alattvalóit a király hűségére térítsék. Attila nem tehet mást, újból vasba öltözik, hogy a királyi bandérium hadnagyaként induljon az északi hadjáratra – ezzel pedig nemcsak egy új korszak, hanem bonyodalmak egész sora is kezdetét veszi. Míg a királyi had a Csákok földjét dúlja, addig Dubicában sötét fellegek gyülekeznek a Bátor család feje felett. A lángok felcsapnak, és úgy tűnik, a tűz sosem hunyhat ki…
