hétfő nov. 20

Akadályzabálók (filmkritika)

Közel háromezer kilométert, tucatnyi helyszínt, regiment eladott és dedikált könyvet, valamint számolatlan kalóriát, szállodai ágyneműhuzatot és vég nélküli beszédet tudhat maga mögött Bíró Szabolcs író, aki kerekesszékében gördülve teljesítette 2016-os tavaszi-nyári könyvturnéját, s miközben akadályok során keresztül hódította meg a kitűzött célokat, GoPro kamerája minden jelentős és kevésbé fontos, ámde jellegzetes pillanatát rögzítette az Első Székirodalmi Lovag irodalmi zarándoklatának. A 65 perces összefoglaló kisfilm december elejétől megtekinthető a YouTube-on.

Bíró Szabolcs írói (év)számegyenese valahogy úgy néz ki, hogy mögötte immár 5 történelmi (plusz kettő egyéb) nagyregény, előtte pedig egyre több rajongó. A Sub Rosa (2011), Non nobis, Domine 1-2. (2012), Ragnarök (2014), Anjouk I.: Liliom és vér (2015), Anjouk II.: Lángmarta dél (2015), Anjouk III.: Az utolsó tartományúrig (2016) mérföldköveivel határozottan kirajzolható, kontúros vonal ráadásul írótechnikai, valamint történetvezetési szempontból lineárisabb már nem is lehetne. Az Athenaeum Kiadó égisze alatt megjelenő, összesen 15 kötetesre tervezett Anjouk-széria pedig már most olyan írói pályát vetít előre, amely egészen egyedülállónak tűnik.

Szabolcs saját maga megfogalmazott definícióval a „székirodalom” büszke titulusának egyre jelentősebb követe, ez pedig valódi „országlással” is együtt jár: szó szerinti akadályokat nem ismerve indul kerekesszékében minden év tavaszán egy legalább 8-10 állomásból álló könyvpromóciós körútra. Az Athenaeum Kiadó, a Historium Polgári Társulás, valamint a saját barátaiból és segítőiből álló Székirodalom Crew segítségével 2016-ban ráadásul társa volt egy kicsi, szürke GoPro kamera is, mely bájtokat nem kímélve, szünet (és sokszor cenzúra nélkül) rögzítette a könyvturné legérdekesebb pillanatait. 

Az idei tavasszal-nyáron, április elejétől augusztus elejéig terjedő, 11+1 célpontból álló utazás órákat felölelő nyersanyagából végül egy 65 perc feszességűre megvágott, egységes anyag született Akadályzabálók címmel, amely „táguló világegyetemünk első székirodalmi road movie-ja”-ként átfogó portré keretében mutatja be Bíró Szabolcs írással, élettel, nehézségekkel és sikerekkel kapcsolatos attitűdjét a rendezvények hivatalos része előtt és után. A kivonat pedig nem kevesebb, mint közel háromezer megtett kilométer, számolatlan kalória, maga mögött hagyott szállodai ágyneműhuzatok, vég nélkülinek tűnő beszédek és monológok, mindez humorral és „rákendrollal”, mesterkéltség, manírok és tabuk nélkül, szinte dogmafilmes nyersességgel.

A kaland április 9-én kezdődött, az első megálló a szlovákiai Kisudvarnok félig-meddig akadálymentesített kultúrháza volt, hogy a „főpróba” után következzen a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál április 22-én. Korgó gyomorral azonban nem jó harcba szállni semmilyen ellenséggel, így Szabolcs és csapata előtte olyan – és leginkább akkora méretű – ízekbe kóstolt bele a Pléh Csárda (vagy máshogyan „Bádog Gundel”) árkádja alatt, amely könnyen egy egész regiment fogára és megelégedettségére szolgálhatott volna. A Millenáris főépületében aztán színre léptek az Anjouk, ráadásul a „Lovagként élni a középkorban – és ma” címet kapott előadást teljes komolysággal illett szó szerint érteni, hiszen másnap a könyvturnéba illesztett, életre és még tovább szóló állomásként Szabolcsnak jelenése volt Visegrádon, a Károly Róbert által alapított Szent György Lovagrend létrehozásának 690 éves jubileumán. Egy izgatott éjszaka után, 100%-os kolumbiai arabicaval felvértezve, a rendi ruházatot magára öltve a Keresztelő Szent János plébániatemplomban megtartott szentmisét követően Bíró Szabolcsot a Királyi Palota Lovagtermében a rend tagjává avatták.

A könyvturné május 20-án folytatódott, ismételten Szlovákiában: a felvidéki Somorja „Mozi” klubnak nevezett kulturális központjában. Majd egy héttel később, május 27-én Szabolcs immár messzebbre tekintett, Kecskemét „Hírös Városa” várta az Anjou-lovagot és kompániáját a Líra könyvesbolt dedikálására, valamint újabb szállodai (Four Points by Sheraton Hotel), illetve gasztronómiai élményre – ezúttal a Cézár Étterem olasz tulajdonosa és főszakácsa elégítette ki a tenger gyümölcseire szomjazó étvágyukat. Egy napra rá, 28-án a Zolnok Lovagrend meghívására a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központban volt a soros könyvbemutató, melyet hipnotizáló kikapcsolódás követett az épület melletti „furcsa toronyban”. Június 9-én HALlatlan, illetve HALhatatlan vehemenciával kóstolt bele Szabolcs és kísérete a budapesti Halkakas halbisztró kínálatába, majd a Vörösmarty téren prezentált látványos bevonulást a Szent György Lovagrend felvezetésével a 87. Ünnepi Könyvhét standjai között az Anjouk III. kötete megjelenésének örömében.

Nem volt pihenés: a következő három napot (június 10-12.) – a Koller Panzió vendégszeretetében – a bonyhádi XVI. Völgységi Könyvfesztivál Perczel kertjében töltötték el. Bár az időjárás méregfogait csak ímmel-ámmal sikerült kihúzni, Szabolcsék külön standon várták a híveket és követőket az „Egy középkori lovag bosszútrilógiája” könyvbemutatója előtt és után, hogy 60 megvásárolt tombolajegy és az érte „járó” nejlonszatyor ajándék örök emlékével fordíthassanak hátat a Völgység fővárosának. „Visegrád visszavár”, volt a jelszó július 9-én a 32. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok Fő utcai vásársorán, ahol ezúttal majdnem alkonyatig tartott a dedikálás. A hónap végén, pontosan a 29. napján Eger várát hódította meg Szabolcs többféle értelemben is. Gárdonyi-kör 2016 – Magyar regényírók az egri várban címmel egynapos irodalmi-baráti „tömörülésre” találkozott egymással a történelemírók színe-java: Bán Mór, Benyák Zoltán, Fonyódi Tibor, Muhary Zalán és az Anjouk szerzője, hogy Gárdonyi Géza egykori házában közös koszorúzáson vegyenek részt, majd a vár egyik bástyateraszán kerekasztal-beszélgetés, dedikálás és rendhagyó szakmai konferencia valósulhasson meg. A nap aztán – teljességgel elítélhetetlen módon – a Szépasszonyvölgy egyik pincéjében zárult…

Két állomás volt már csak hátra a könyvturnéból: július 30-án Mezőtúron randevúzott A lovagkor és a halál országútja Benyák Zoltán és Bíró Szabolcs közös, rendhagyó irodalmi beszélgetésén, az „alkalomhoz” illő, kevésbé elegáns, rockeresebb külsővel, hiszen a javarészt rockzenei East Fest civil faluja tényleg „nem az a szokásos irodalmi helyszín” volt. Végül könnyes szemmel talán nem, de könnyes lélekkel bizonyosan meghatározó nap volt augusztus 6-a, amikor hazai terepen, a IV. Dunaszerdahelyi Kastélyfesztiválon, a Vermes-villa udvarán vettek búcsút a 21. századi lovagok a 2016-os év tavaszi-nyári könyvturnéjától.

Hogy fizikailag mekkora vállalkozás is volt ez a székirodalmi utazás, azt Szabolcs csapatának egyik leghűségesebb, legkitartóbb és – nem mellékesen – legerősebb tagja, Gerő Péter foglalta össze maximális szemléletességgel és átélhetőséggel: „Valamit mindig meg kell oldani: valahol nem lehet átjutni, van rendelkezésre álló eszköz, de nem működik, azt mondják, hogy van, de közben nincs, azt mondják, hogy földszint, de valójában magasföldszint, van akadálymentesítés, de csak 70%-ig.” Nos, az Akadályzabálók 65 perces, rendkívül feszesre és mind atmoszférájában, mind cselekményében színesre vágott videójában mindez egyáltalán nem leküzdhetetlen nehézségként, hanem jókedvű, akarat előtt eltörpülő és meghunyászkodó kihívásként valósult meg, hiszen aki ismeri Bíró Szabolcsot, az a minimum, hogy tudja: lehetetlen nem létezik!

A kisfilm szerkezeti bravúrja egyébiránt nemcsak a dramaturgiai sarokpontok (vicces és komoly, szakmai és lazára vett részek) dinamikus váltakozásában érvényesül, hanem abban, hogy adott forgatókönyv (a turné állomásainak időbeli egymásutánisága) ellenére sem válik sematikussá, önismétlővé; az érzés, hogy „ebben ennyi volt csupán”, fel sem merül. Minden egyes helyszínen más és más történt, eltérő perspektívák, kontúrok és jellegzetességek szólaltak meg, pedig valójában ugyanaz zajlott a 11+1 állomáson keresztül: Bíró Szabolcs székirodalmi országlása során előadást tartott, könyvet mutatott be és dedikált. S hogy mindennek filmrevitele egyetlen jelenet erejéig sem sikerült szárazra, annak nemcsak a bonyhádi felhőszakadások vagy a szépasszonyvölgyi édes borkiloccsan(t)ások az okozói, hanem a kerekesszékben gördülő író összetett és sokoldalú személyisége.

A Székirodalom Crew tagjai (ábécésorrendben) Cséfalvay András, Czímer Zoltán, Gerő Péter, Németh Péter, valamint „beugróként” Mestellér János és Póda Erzsébet voltak.

Szilvási Krisztián
Győri Szalon
2016. december 12.