szombat nov. 18

Bíró Szabolcs: Non nobis, Domine

Nem olyan régen olvastam egy templomos lovagokról szóló könyvet. Az a bizonyos könyv kicsit sokáig tartott, hosszú volt. Megvallom őszintén, azt mondtam, hogy na most egy darabig biztosan nem akarok majd még egy ilyen témájú könyvet olvasni.

Végül mégis fogtam Bíró Szabolcs: Non nobis, Domine 1. kötetét, és belelapoztam. Nézzük, vajon ez miben különbözik. Már az előszót, ajánlást elolvasva kedvessé vált számomra a könyv. A szerző leírása a kötet születésről, alakulásáról, arról, mikor volt vele, nekem kedvet csinált. Hiszen ha egy könyv ennyiszer szerepelt az író életében, akkor megéri elolvasni, már csak azért is, mert olyan mintha az egész mű megírásának lenne egy külön története. Lett egy személyes kapcsolat író - olvasó között, ami megragadott. És nem utolsósorban, kivívott egyfajta tiszteletet, hogy csak azért is, a benne lévő munka miatt elolvasom.

A történet egy történelmi korról, azon belül is a templomos lovagokról szól. 1300-as években kialakult királycsatározások, magyar történelem. Mindezt egy fiatal fiú életén keresztül. Attila hogyan cseperedik fel és indul el azon az úton, hogy igazi, hithű lovag legyen belőle. Egy fiatal történetén keresztül ismerjük meg az akkori időket, embereket, szokásokat. Karakterek sokszínűsége már csak hab a tortán.

Azt kell mondjam, nem tartott sokáig a könyv. Folyamatosan fenntartotta az érdeklődést, és megint úgy jártam, mint valami enyveskezű. Nem engedett a könyv. Nagyon pontos, kellő részletességgel van felépítve. Mégsem unalmasak a leírások, karakterek. Ha pedig pár szóval kellene összefoglalnom, akkor egy igazi klasszikushoz hasonlítva csak annyit mondanék: Ken Follett: A katedrális. Ha olvastátok, akkor minden további nélkül bátran tudom ajánlani a Non nobis, Domine 1. kötetét, aminek a folytatása remélhetőleg hamarosan elérhető lesz.

Zama's blog
(2012. augusztus 4.)