kedd aug. 22

Bíró Szabolcs: Sub Rosa, javított és bővített kiadás (ekultura.hu)

Ha kézbe veszünk egy könyvet, a szerző neve és a cím általában sokat elárul a tartalomról. Nos, a cím ezúttal nem sokat mond, a latint nem tanítják minden sarkon, de a szerzőről lehet tudni ezt-azt. Bíró Szabolcs krimiíró, aki kedveli a történelmet, azon belül kiemelt helyen a templomosok korát és a körülöttük kialakult mítoszokat. Maga is alkotott egyet Sub Rosa címen.
 
Hogyan lehet krimibe keverni egy olyan egészen ártalmatlannak tűnő hivatást, mint amilyen az antikváriusoké? Nyilvánvalóan egy könyvekkel, mi több, egy egész ősi könyvtárral kapcsolatos ügy segítségével. A kutatást elvállaló Ferenczy László Prágából indul, és egy svájci kitérő után Magyarországon fejezi be kalandját, melynek során nem annyira a múlt, mint inkább a jelen veszélyeivel kell megküzdenie.
 
Maga a főszereplő leginkább azért szimpatikus, mert igencsak hétköznapi. Nem olyan talpraesett, mint Indiana Jones és nem olyan tökös, mint James Bond, inkább csak egy könyvmoly, akit még nem talált meg az ezzel együtt járó miópia vagy elhízás. Mi több, rosszul szocializált, könnyen feldühödő és ilyenkor meggondolatlanul cselekvő ember, akinek többször van szerencséje, mint bármilyen határozott elképzelése a tennivalókról.
 
Mint mindig, ezúttal is akad néhány kifogásom a könyvvel kapcsolatban. A történetet még lehetett volna bővítgetni; az események túl simán követik egymást, az évszázadok óta csak legendaként létező könyvtár utáni kutatás egésze alig egy-két hetet vesz igénybe, ami önmagában is hihetetlen. A karakterek élnek ugyan, de nekem hiányzott a krimikben általában bevett fordulat, amely leleplezi a misztikus gyilkost – legyen ő bármilyen jelentéktelen mellékfigura a történetben. Még az antagonista kiléte is megsejthető a kötet háromnegyedénél.
 
Szerencsére mindezeket könnyedén feledteti a gördülékeny stílus, a téma érdekessége (még úgy is, hogy nem érdekel a történelem) és maga a történet, amely nem csupán krimiként jellemezhető. Manapság a stíluskeverés tűnik az irodalom egyetlen olyan útjának, amely a fejlődés felé vezet a stagnálás helyett, és a Sub Rosa jól járja ezt az utat. A krimit, a történelmet, a kalandregényt és az ezekkel sokszor összefonódó romantikát mellérendelő viszonyban alkalmazza, egyiket sem emeli a másik fölé. Mi több, maga a kötet egy rövid útinaplót is tartalmaz, amelyben a szerző a prágai élményeit taglalja.

A fentiek mellett ki kell térnem még egy dologra. Szabolcs nem csak azt vette komolyan, hogy nem kíván többé angolszász álnéven írni, de azt is, hogy egy történelmiséget sem nélkülöző regény komoly háttérmunkát igényel. Sub Rosa blogja kivételes betekintést nyújt a történet hátterébe mind a helyszíneket, mind az írás folyamatát illetően.

Habony Gábor
Ekultúra
(2011. december 3.)