vasárnap jún. 24

Beszélgetés Bíró Szabolcs dunaszerdahelyi magyar íróval, a „székirodalom” feltalálójával

Fantasyval és krimivel kezdte, ahogy a legtöbben, esküszik az Egri csillagokra, nyughatatlanul árad a fantáziája, de természetesen mindennek utánanéz, hogy történelmileg is hiteles legyen.

Akik a minap a József Attila Városi Tagkönyvtárban találkoztak Bíró Szabolcs íróval, mostanra bizonyára beleásták magukat a középkor magyar történelmébe, hiszen olyan magával ragadóan mesélt kedvenc korszakáról, monumentálisra tervezett regényfolyamáról, hogy az alól senki sem vonhatta ki magát. Mi is váltottunk néhány szót a felvidéki Szent György lovaggal.

– Nincs történelmi végzettsége, noha láthatóan alapos ismerője a magyar középkornak. Nem szokott meggyűlni a baja a hivatásos történészekkel?

– Amikor a kultúrtörténeti história után az első igazi történelmi regényemet írtam, a Non nobis domine címűt, eredetileg a templomos lovagok magyar ágáról akartam írni. Nem mitikus hősöket terveztem, hanem hús-vér embereket, akikből a mártírhalál csinált utólag márványszobrot. A történelem kínál igazán drámai helyzeteket. Nos, írás közben rájöttem, a korszak egybeesik az Árpád-ház kihalásával, azután jönnek az Anjouk egy századra. Négy évig tartott a munka, jegyzeteltem, olvastam, tanultam, hogy minden a helyén legyen. Nagy könyvtáram van, elsősorban magyar nyelvű, a szakirodalom nagyon száraz persze, de épp ez a jó nekem. Az Anjou-kor szerencsére nagyon gazdagon fel van tárva. Ezenkívül okleveleket olvasok, nagyon kicsit konyítok a latinhoz, de örvendetesen sok fordítás áll rendelkezésre. Szóval egyszer csak arra ébredtem, hogy engem már sokkal jobban érdekel a templomosoknál a trónharcok világa, a királynélküliség, az a brutális káosz. Így ragadtam bele. Nem szoktak piszkálni a történészek, hiszen sokat tanulok, nem vagyok megmondó ember, csak egy író.

– Ki az aktuális kedvenc?

– Most épp Anjou Károly, vele 2008 óta vagyunk összenőve. De már nagyon várom Nagy Lajost. Két kötet múlva jutok majd el hozzá. De rengeteg az izgalmas karakter: Lackfi István, Mekcsey Demeter. Utóbbi igazi szürke eminenciás, miközben mindenki Károly Róbert pénzreformját tanulja a tankönyvekben, az valójában az ő ötlete. Hatalmas formátumú férfi volt.

– Történelemórákat nem tart? Lelkesítően hatna a diákokra…

– A tanári feladatoktól szeretném magam távol tartani, lelkesíteni másképp szeretnék. Elvégre laikus történelemimádó vagyok. Ez alkalmat ad a történelmi filozofálásra, ami nagyon érdekes mindnyájunknak.

– Nem idealizálja a hőseit…

– Megmártom őket a sárban. Nem aranyba burkolt emberek, a királynak is vannak rossz napjai, sötét oldala és borzasztó döntései. De tartózkodom a mítoszrombolástól is. Aranyat és a vért egyszerre igyekszem ábrázolni.

– Az a megfigyelésem, hogy kicsit elhanyagolja a nőket. Pedig…

– Igen, a középkori nők… Nagyon izgalmasak. De a figurákat kicsit úgy kell kikaparni, mint a gesztenyét az avar alól. Az oklevelek nemigen szólnak róluk. Pedig például Nagy Lajos édesanyja óriási támasz volt, a 40 éves uralkodásból 38 évig ott állt a fia mellett. A befolyásáról az üzen, hogy az oklevelek alján Erzsébet királyné pecsétje is ott van. És amíg a férfiak háborúztak, a birtokot mindig a nők irányították.

Kanizsai Dorottya, Rozgonyi Cicelle, Zrínyi Ilona nevét idézzük, elképzeljük azt a világot, amikor a férfi a lovát többre tartotta a feleségénél.

– Azért írjon róluk… Biztos a felesége is kapacitálja.

– Nehéz beilleszteni őket, de a második rész végén megvillantom, hogy Erzsébet milyen erős volt. A feleségem ismeri az álláspontomat, de a történészek szétszednének, ha amazonokat helyeznék a csatatérre, hiszen nem voltak ott.

– Volna kedve Hollywoodnak forgatókönyvet írni? Említette, hogy az Egri csillagok és a Csillagok háborúja a két állócsillag az élményei között.

– Jó szójáték. Hollywood szerintem rég nem az, ami volt, leáldozóban van. A forgatókönyv izgalmas lenne, de már megtanultam, nem lehet egyszerre több dolgot vinni. Most az Anjouké a tollam. Ha már film, inkább többrészes televíziós sorozat érdekelne. Megy fölfelé a magyar film, bármi lehet. Nagyon szívesen írnék filmalapanyagokat.

– Az ember félve, bénán kérdez rá a kerekesszékes állapotra, most én is…

– Mindenki így van vele. Izomsorvadás az ok, 17 éves korom óta ülök benne. Addigra úgy meggyengültem, a végén horror volt bottal járni. Sok barátom van, minden pátosz nélkül mondhatom, ez mentett meg. Könnyen barátkozom, jófejekkel hozott össze a sors, sokszor összevesztek a gimiben, hogy ki tolja a Szabit a suliba, ahová a kazánházon át tudtam bejutni. A szüleim se kezeltek hímes tojásként. Nem vágtam fát, de aprítottam a zöldséget. Amikor összekerültünk a feleségemmel, nem kellett kaját rendelni, főztem. A kisfiammal pedig tegnap épp kopjaharcot vívtunk a nappaliban.

Arany Horváth Zsuzsa
Zaol.hu
2018. március 23.