hétfő márc. 27

Lány, aki múzsa és kritikus

Francis W. Scottból idén hivatalosan is Bíró Szabolcs lett

Bíró Szabolcs kisudvarnoki író, a szlovákiai magyar „székirodalom“ megteremtője, töretlen írói kedvvel vágott neki az idei esztendőnek. Január 1-jén vált letölthetővé honlapjáról legújabb kisregénye, Az ötödik parancsolat, melyet meglepetésül szánt olvasóinak. A művel Umberto Eco előtt tiszteleg, erre számos utalás is felfedezhető a regényben, de ne siessünk ennyire előre… Bíró Szabolcs ugyanis rögtön az év elején leszámolt Francis W. Scott-tal, eddigi alteregójával. Vele beszélgettünk.

Úgy gondolod, nincs igény a ponyvaregényre, vagy ez a figura már nem illik ahhoz az irodalomhoz, amit ezentúl művelni szeretnél?
Nem illik hozzá. Francis W. Scott nagyszerű ugródeszka volt, nem is kívánhattam volna ennél jobbat, de most ideje továbblépni. Muszáj, ha maradandót akarok alkotni, és nekem ez a célom. Lehet, hogy Wilson kalandjai izgalmasak és jómagam is élvezem az írásukat, de az ilyen regényekkel tele van a polc. Én többet szeretnék adni az olvasónak. A saját nevemet választottam, ez már rögtön komolyabban hat. Ha az ember nem akar elbújni valami álarc mögé, hanem saját magát mutatja, és úgy tűri a megkövezést, azt rögtön komolyabban veszik. A krimi, mint műfaj egyébként megmarad nálam.

Mi az új irány?
Megpróbálom elmagyarázni Az ötödik parancsolat példáján. Szinte végig egy egyszerű, nyomozós, gyilkosságot felgöngyölítő kisregény. A gyilkos indítéka viszont nem valami hétköznapi dolog, így nyer érvényt az egész. A csattanó itt egy olyan problémát világít meg, ami jellemezte az akkori társadalmat, általa egy kicsit beleláthatunk a történelembe. A mondanivaló tehát a sorok között van. Fontosnak tartom benne az egyházkritikát is, valamint a vendégszövegeket, amelyek ezentúl minden Bíró Szabolcs-könyvben fellelhetőek lesznek. A kezdő mondat első fele például többször is előfordul az Odüsszeiában, ezzel utalva arra, hogy Pál barát már húsz éve vándorol, és nem jut haza. Ugyanakkor található benne szó szerinti idézet a Ben Hurból is.

Sokkal önkritikusabb lettél. Minek tudhatók be a változások?
Azt mondják, a világot a férfiak irányítják – a férfiakat azonban a nők. Ha nem lennék a Múzsámmal, akkor most épp a harmadik Frank Wilson kalandot pötyögném, és ugyanott tartanék, mint egy-másfél évvel ezelőtt. Ez a lány a legnagyobb kritikusom lett. Sokszor tudatlanul is formálja a stílusomat, azt, hogy mit adok ki a kezemből. Olyat akarok alkotni, ami méltó hozzá és minden könyvemet neki ajánlom. Mivel ő tehet a változásról, a megkomolyodásomról, a metamorfózisomról, én a létezéséért cserébe egy életművet adok neki.
_____

Az ötödik parancsolatot elolvasva és az íróval beszélgetve megbizonyosodtam arról, hogy Bíró Szabolcs életében valóban fordulat következett be. A történelem iránti szeretete nem hagyott alább, kiegészült viszont a latin nyelv iránti vonzódással. A készülőfélben lévő művek címei (Sub Rosa; Non nobis, Domine) is erről tanúskodnak. A nagy lelkesedéssel alkotó fiatal írótól azt is megtudtam, hogy inkább magyarországi kiadók felé kacsingat, s nem tart attól, hogy egy (részben) új olvasótáborért kell majd megküzdenie.

Isten veled, Francis W. Scott; légy üdvözölve, Bíró Szabolcs! 

Bogár Gabriella,
Csallóköz

(2010. január 26.)