szerda aug. 12

Regényeiben az Anjouk izgalmas korát idézi meg Bíró Szabolcs

A nagy sikerű Anjouk-sorozat szerzője, Bíró Szabolcs látogatott csütörtökön Gyulára, ahol előbb az Erkel Ferenc Gimnáziumban tartott rendhagyó történelem- és irodalomórát, majd az Almásy-kastélyban mesélt történelmi regényei megszületésének hátteréről.

Az oktatási intézményben Bíró Szabolcs elsősorban középkori viselet- és fegyverbemutatót tartott barátaival, egyfajta időutazásra hívva a diákokat és pedagógusokat. Előadásának köszönhetően szinte megelevenedett az Anjouk időszaka. Ezt követően pedig az Almásy-kastélyban író-olvasó találkozón mutatta be az alkotás folyamatát. Mindkét helyszínen Kiss László író-tanár beszélgetett a szerzővel.

Bíró Szabolcs elárulta, hogy folyamatosan olvassa a korszakkal foglalkozó szakirodalmat, a krónikák és oklevelek fordításait, az egyetemi szakcikkeket, a doktori disszertációkat, a régészeti szakanyagokat.

– Bármit is írsz, ismerned kell a környezetet. Ez mindennel kapcsolatban így van, de a történelmi regény egyébként is az egyik legspeciálisabb műfaj – ecsetelte az Almásy-kastélyban folytatott beszélgetésen. – Gyakran már bizsereg az ember ujja, hogy elkezdje írni azt a történetet, ami benne van, mégis előfordulhat, hogy még hónapokat, éveket kell várnia erre. Ott kell lenni az adott közegben, bele kell ásni magunkat a témába, a korszakba. Az Erkel gimiben is úgy éreztem, mintha a középkorban lennék, amikor megidéztük a korabeli viseletet. Azt hiszem, hogy erre van szükség írás közben is.

Mint a társalgás közben kiderült, az író hagyományőrző barátai segítségével igyekszik a legapróbb részletekre is odafigyelni. Megtudhattuk például, hogy még arról is információt kért, hogy egy fából készült asztal színe miként változik az évek múlásával, de a pajzsok vagy a kardok készítésének, kinézetének módja is a 14. századot adja vissza.

Kiss László arra vonatkozó kérdésére, hogy miként tartja kézben az egyébként 15 kötetesre tervezett történetfolyamot, elmondta, vázlatot ír spirálfüzetekbe, illetve úgynevezett memókat is vezet.

– Ennek több oka is van. Nem lehet mindent észben tartani, és vannak olyan részek, amikor a jövőben bekövetkező dolgokra vagy éppen múltbeli történésekre utalok. Ezeket észben kell tartanom – folytatta a gondolatot. – Tudnom kell, ki és mit mondott, milyen állapotban volt a birtok, mennyibe került egy ló. Az írás a legnagyobb odaadást igénylő része a munkámnak, de néha előfordul, hogy kívülállók számára talán meglepő módon annak csak kisebb hányada.

Konkrét példaként megemlítette, hogy az ötödik részben a főhős megkovácsol egy kardot. Ennek a jelenetnek a megírásához éveken át olvasott háttéranyagokat, nézett videókat a Youtube-on, majd – mivel ott szöveg nem volt – egy ötvös és páncélkovács barátját is felhívta, hogy mindent pontosítsanak.

A történelmi személyiségek megformálásával kapcsolatban elárulta, hogy abban hirtelen intuíciók is irányítják.

– Talán nem mindenkinek tetszik, hogy árnyaltan írok a nagy királyokról is – mondta. – Be lehetne állítani őket csupa fehérrel és arannyal festett hősnek, de ilyen emberek nem léteznek. Mindent elolvasok róluk, megismerem a tetteiket és annak következményeit, amiből sok mindenre lehet következtetni.

Az író ennek kapcsán mesélt Anjou Károly személyiségéről, illetve arról is, hogy milyen karakter lesz Nagy Lajos királyunk.

Évek óta a magyar kultúra és történelem gondozásán dolgozik

Bíró Szabolcs 1988. július 29-én született a felvidéki Dunaszerdahelyen. Tizenöt évesen kóstolt bele először a novellaírásba, eleinte főleg a fantasy műfajához és a kalóztörténetekhez vonzódott. Számos elfoglaltsága mellett elsősorban regényírónak tartja magát. 2011 óta minden erejével tudatosan a magyar kultúra és történelem gondozásán dolgozik. 2012-ben vette feleségül Bíró Huszár Ágnest, akitől 2013-ban született Bíró Bence nevű fia. 2016-ban Visegrádon a Szent György Lovagrend tagjává avatták.

Papp Gábor
BEOL - a Békés megyei hírportál
2019. november 9.