szerda dec. 12

Egyszer majd regényben is megemlíti Kőszeget Bíró Szabolcs

„Székirodalmi turnéjának” legutóbbi állomásán a Jurisics-várban vendégeskedett Bíró Szabolcs író. Történelmi regények – történelmi környezetben.

Bíró Szabolcs Anjouk című sorozata a XIV. századi magyar történelemről, a lovagkirályok és udvari lovagok vérben fürdő aranykoráról szól, egy igazi nagyívű történelmi regényfolyam – maga a szerző aposztrofálja így. Tavaly novemberben jelent meg a IV. kötet Szent György testvérei címmel. A történet 1326-ban, a Szent György Lovagrend alapításával kezdődik és 1328-ig, a Habsburg Frigyes elleni hadjárat végéig tart, főszerepben leginkább Lackfi István királyi főlovászmesterrel és legkisebb öccsével, Palkóval, aki ott válik katonává.

Nemcsak az Anjouk IV. kötetéről, hanem a szerző munkásságáról, a hitelesnek tekinthető történelmi szakirodalom fontosságáról, a korabeli oklevelek és krónikák különlegességéről, a jelenlegi magyar történelmi regényekről, az önironikusan „székirodalomként” definiált saját műfajáról, valamint egyéb könyveiről, például az Elveszett csillagok című ifjúsági kalandregényéről is beszélgetett a szerző Csiki István moderátorral és közönségével a múlt szombati KÖSZ-házbeli író-olvasó találkozón.

Az idei Ünnepi Könyvhétre érkezik az Anjouk folytatása, az ötödik rész Ötvenezer lándzsa címmel, amely az 1328-as időszaktól veszi fel a történet szálát. Kőszeg szempontjából meghatározó az év, hiszen ekkor kapott királyi városi rangot a város.

– Az Ötvenezer lándzsa talán az eddigi legjobb regény lett a sorozaton belül. Kőszeg még nem szerepelt a kötetekben, de a Kőszegi család már több regényemben is, például a Non nobis Domine és a Szent György testvérei lapjain is megjelent. Komoly kerékkötői, ellenlábasai voltak a magyarországi királyi hatalomnak, sok fejfájást okoztak Anjou Károlynak, így nem lehetett őket kihagyni – mondta kötetéről az író, aki szerint valamelyik regényében biztosan említi majd Kőszeget, ottjártakor annyira megfogta a település varázsa. Azt is elárulta: az Anjouk összesen tizenöt részes lesz, ami dramaturgiai szempontból öt trilógiára is felosztható. Az első három rész volt Bátor Attila bosszútrilógiája, jelenleg az Arany Visegrád-trilógián dolgozik. Az utolsó kilenc kötet Nagy Lajos korát és az Anjouk végnapjait öleli fel három trilógiába sűrítve. És ott van még az előzményregény, az Árpád-kor alkonyát és az Anjou-kor hajnalát bemutató Non nobis Domine, afféle nulladik kötet, ezzel együtt tehát akár tizenhat részesnek is nevezhető a regényfolyam.

Tóth Kata
VAOL - a Vas megyei hírportál
2018. május 17.