szerda máj. 24

Hogyan írjunk (népszerű) történelmi regényt?

A könyvek mindig más könyvekről szólnak – gyakran idézett tétel Umberto Eco univerzumából. Ennek fényében talán nem véletlen, hogy az olasz mester egyszercsak átírta Bíró Szabolcs világát. Olyannyira, hogy az megölte Francis W. Scottot. Maradt Bíró Szabolcs: dunaszerdahelyi író, könyvkiadó, művelődésszervező, hobbiénekes, antikvárius.

 

Ferenczy László egy nagyapjától örökölt antikváriumot vezet Prágában. Egy titokzatos idegen feladattal bízza meg: kutassa fel a templomosok legendák ködébe veszett könyvtárát. Így kezdődik a Sub Rosa.

A keresztesek elveszítették a Szentföldért vívott háborút. Bátor Vilmos bő két évtizedes távollét után hazatér Magyarországra. Magához veszi elárvult unokaöccsét, Attilát, akiből megpróbál hős és erkölcsileg feddhetetlen templomos lovagot faragni. Így indul a Non nobis, Domine első könyve, a Kelet oroszlánja. Folytatásában, Az utolsó vörös barátban a kamaraszínpadot elhagyva a nagytörténelem kulisszái közé ugrunk: Attilával mint Anjou Károly első lovagjával, az új dinasztia hatalmának megszilárdításáért folytatott véres harcok hősével találkozhatunk.

Komoly marketing áll a siker hátterében

Bíró Szabolcs fent említett könyvei nemcsak minden könyvesboltban köszönnek vissza rendre, hanem az eladási listák élén is. A vitathatatlan siker egyik fontos összetevője nyilván az, hogy a kötetek az Ulpius-háznál jelentek meg, amely Magyarország egyik legnagyobb, népszerű irodalommal foglalkozó, komoly marketingapparátussal dolgozó kiadója. És hogy mekkora út vezet Dunaszerdahelyről a magyar sikerlistákig?

„Az első írói próbálkozásra ma is emlékszem: másodikos alapiskolás koromban úgy oldottam meg egy kis szöveges feladatot, hogy az rímre, ritmusra kijöjjön. Később az öcsémmel és az unokatestvéremmel képregényeket gyártottunk: összetűztünk 10 lapot, és cowboytörténeteket írtunk, rajzoltunk bele – meséli pályája korai kezdetéről a 24 éves Bíró Szabolcs. – Gimnazista voltam, amikor 2007-ben megjelent az első regényem. Francis W. Scott néven krimiket írtam, szám szerint hatot, ezek fele Frank Wilson ex-magándetektívről szólt. Ezeket még nagyrészt magánkiadásban jelentettem meg. Miskolcon találtam egy nyomdát, ahol kis példányszámot is vállaltak. Csodás dolog az internet. Már ekkor volt honlapom, blogom, azon keresztül megtaláltak az olvasók. Nagy élmény volt, hogy az órák közti szünetekben jártunk a postára a barátaimmal, és feladtuk a megrendelt könyveket. Azután jött Umberto Eco. Elolvastam A rózsa nevét és A Foucoult-ingát, és valamit teljesen átírtak bennem. 2009 végén már tudtam, hogy Francis W. Scottnak vége, Bíró Szabolcs vagyok, Európa kultúrájáról, történelméről akarok írni.”

Bíró Szabolcs első, saját néven jegyzett kisregénye, Az ötödik parancsolat a szerző honlapján jelent meg, bárki ingyen letölthette. Ezt követte a Sub Rosa. „Már megírása közben az Ulpius-házra gondoltam. Az első próbálkozásom válasz nélkül maradt, így a könyv a pozsonyi Mediánnál jelent meg. Budapesten talán a titkárnőig juthatott a kéziratom; meg is értem, nyilván rengeteg szerző jelentkezik, hogy megírta a világ legjobb regényét… Amíg a lehetőségre vártam, kihasználtam az időt: különféle e-tanfolyamokat végeztem, sokat tanultam a marketingről, a tördelésről, arról, milyen is egy könyv. 2011-ben azután létrehoztam a saját kiadómat, a Historiumot. Itt jött ki a Sub Rosa második, javított kiadása. A megjelenése után Kepets András, az Ulpius-ház igazgatója keresett meg azzal, hogy olvasta a regényemet, és most már rajongómként szeretné kiadni. Egy éjjel nem aludtam, a következő éjjel gyakorlatilag ájultan feküdtem a fáradtságtól, azután megint nem aludtam, végig zakatolt az agyam: egyrészt, hogy mekkora dolog ez, másrészt, mert hallottam már rémtörténeteket a szerződésekről, kötelező leadásokról, ami nem az én asztalom. Nem tudok parancsra dolgozni, néha magammal is nehéz kijönnöm. Írtam egy választ, amelyben felsoroltam, mit nem tudok vállalni. Éppen kezdtem kétségbe esni, hogy mit tettem, amikor megjött az e-mail: rendben.”

Beleférnek a misztikus történelmi thrillerek is

Hogy a tágan értelmezett történelmi regény műfaja mennyire népszerű, azt a közelmúltban Dunaszerdahelyen megrendezett HistoryCon 2012 című rendezvény, a kortárs magyar történelmiregény-írók nemzetközi találkozója is bizonyítja. Az Írók Szalonjában 11 szerző volt jelen könyveivel – köztük például Bán Mór, a Hunyadiak avatott ismerője, a fantasy-irodalomban is utazó Fonyódi Tibor, Benkő László, a Tatárjárás-trilógia szerzője vagy éppen a Historium házi „középkorásza”, Urbánszki László –, az asztalokat pedig kisebb tömeg ostromolta.

Bíró Szabolcsnak szervezőként nem titkolt szándéka, hogy a HistoryConból rendszer legyen: olyan éves esemény, ahol az olvasók találkozhatnak a műfajjal, a szerzők pedig egymással. „Meg tudtuk mutatni, hogy a történelmi regény nem poros, unalmas olvasmány: Thuróczy krónikájától Dan Brownig iszonyúan széles a paletta, beleférnek a történelmi kalandregények, a misztikus történelmi thrillerek is – összegzi Szabolcs. – Bán Mór fogalmazta meg találóan: egy egészséges nemzettudatú országban nem lenne lehetséges, hogy a könyvesboltokban mindössze egyetlen sorozatot találunk a Hunyadiakról. Példának okáért Franciaországban egész más a helyzet: ha Napóleonról keresünk olvasmányt, a komoly életrajztól kezdve a kalendregényen át az ifjúsági regényekig bőven van miből válogatni.”

Hogy ez nálunk is így legyen, ahhoz a Historium is igyekszik hozzájárulni. A kiadó évente pályázatot hirdet fiatal íróknak. A Sár, vér, levendula című kötet az azonos című pályázatra beérkezett „középkori” novellák javából válogat, idén pedig novemberben zárult le A holló évszázada pályázat, amelynek témája a Hunyadi-család volt.

Hogyan írjunk (népszerű) történelmi regényt? – teszem fel a kérdést. „Tudni kell írni – nem okvetlenül a legelmélyültebb történettudósok írnak jó történelmi regényeket. Fontos a történelmi hűség – persze a határok tágíthatók a fantasy vagy a misztikus történetek felé. Kell hozzá kitartás – és nemcsak az íráshoz, hanem a kutatómunkához, az adatok ellenőrzéséhez is” – mondja a látszólag egyszerű receptet Bíró Szabolcs.

Egyébként: tippem szerint ma ő a legolvasottabb szlovákiai magyar szerző.

Lakatos Krisztina
Új Szó
(2012. december 22.)